Roxfort - Nagyterem

*bebotladozik a terembe, kócosan, álmosan, egy hatalmas lila folttal a szeme alatt*
Ez nem az, aminek látszik!*-kezdi a mentegetőzést, hevesen gesztikulálva. Lever egy edényt, a csörrenés hallatán ugrik egy nagyot. A szinte üres teremben visszhangzik a zaj, de Chassy hiába néz körül riadtan, most az egyszer nem szegeződnek rá rosszalló tekintetek. Egyet kivéve.*

Hú, te... *-veszi a mély levegőt, amit dühében elfelejt kifújni. Vörösödő fejjel bámulja a kis pisze hercegnőt, végül a fogain átszűrve válaszol:*
vigyázzál, mert mindjárt neked is lesz egy ilyen foltod.
* szavait megerősítendő közelebb lép a lányhoz, vörös hajtincsei látható mértékben emelkednek*

*Egy könyvet olvasva besétál a Nagyterembe, majd a szokatlan csendet hallva megtorpan és felnéz. Ekkor meglátja az egymással farkasszemet néző Chassyt és Rosalie-t.*

Klassz, ezek már kora reggel verekedni készülnek. Nem is tudom, hova jutna ez az iskola, ha én nem lennék mindig ott, hogy rendet tegyek.

*Határozottan megindul a lányok irányába, közben hangosan megszólal*

Ti mit csináltok itt? Azt ajánlom, hogy mindenki nyugodjon meg és üljön vissza a helyére! Bár a legjobb az lenne, ha mindenki szépen visszamenne a klubhelyiségébe, még mielőtt valami olyan butaságot csinálnátok, amit kénytelen lennék jelenteni!

*Meglepődötten körbenéz, és próbálja megtalálni a gúnyos megjegyzés forrását, míg végül megakad a tekintete az asztalnál csendben üldögélő Voldie-n*
*Megszólítja és kissé irónikusan reagál*

Tudod Voldie, ha jobban belegondolok, igazad lehet. Ahogy elnézem azt a lila foltot a szeme alatt, tényleg rájuk férne néhány tanács smink ügyben.

*Ezután Chassy felé fordul és odakiált neki*

Tényleg, Chassy! Elmesélhetnéd hogyan került az a csinos folt a szemed alá!

Voldie, ne! *-kiáltja saját magát meghazudtolva, aztán gyorsan megszünteti a bűbájt.* Megint mi fogunk bajba kerülni *-motyogja sokat mondóan, szeme sarkából a tanári asztalhoz sandítva, ahonnan McGalagony épp abban a pillanatban néz fel gyanakodva.*
Na idefigyelj, te kis patkány *-fordul Rosalie-hez, még egyet lép felé, hogy csak ő, Zora és Voldie hallják, amit mond* Ez nem így működik. Egy csapat seggnyalóval a háta mögött mindenkinek nagy szája van. *itt hatásszünetet tart, élvezettel figyeli a hiába fülelő mardekárosokat és Rosalie változó arckifejezését*
Éjfélkor, a kviddicspályán. *mondja minden további magyarázat nélkül, gurkóhajhászásban megedződött ujjperceit megropogtatva.*
Nekem aztán nem kell levicorpus ahhoz, hogy hogy 2 méterrel arrébb repítselek *teszi még hozzá, lila foltos fejét büszkén felemelve.*
Zora, gyere, és elmesélem neked, hogyan lehet ilyen foltot sminkelni *mondja fennhangon, majd a mardekáros vihorászásra ügyet sem vetve 2 méterrel arrébb vonul.*

Tudom Voldie, és értékelem a szándékodat, de tanácsosabb lenne, ha kimaradnál a dologból, és hagynád, hogy én mint prefektus intézzem el az ügyet. *mondja dölyfösen, majd hangosan felkiált*

Elég volt, mindenki azonnal tegye le a pálcáját!

*kezdi egyre inkább elveszíteni a türelmét*
*görcsösen összeszorítja a kezét, mikor látja, hogy a többiek rá sem hederítenek miközben újabb és újabb átkokat készülnek szórni egymásra*
*hirtelen nem tudja, mihez kezdjen, szótlanul nézi az eseményket*

Miért kell még azt a szegény elsőst is belekeverni.

*odasiet a földreesett elsőshöz, hogy megkérdezze, jól van-e, a fiú megszeppenve bólogat, majd a talárját porolgatva visszaül a helyére*

Igaz, hogy ez a felfuvalkodott Rosalie nagyon is megérdemelné, hogy valaki móresre tanítsa, de mégsem hagyhatom, hogy éjszaka a kviddicspályán találkozzanak. Ez egyáltalán nem lenne helyes.

*elindul Mcgalagony felé* *tehetelenségében nem lát más megoldást*

((nem az asztalnál ülök na de sebaj. Enikő szuper volt!))

*Nem kevés rossz érzéssel nézi, ahogy Zora sikertelenül próbál McGalagony professzorral kommunikálni*

Mit tehettem volna? Csak jót akartam. *nyugtatgatja magát, de meggyőzni nem teljesen tudja*

*Zora elrohan*

Ajjjjjjjjjjj! Ne...Merlin mocskos alsógatyája!
Lesz mit rendbehoznom...

*Meglátja Ceciliat, lemondóan visszasétál az asztalához, lassan leül mellé*
Jó reggelt! Épp jókor!*szinte gépiesen*
Ő Zora... prefektus. Jó lány, csak picit ragaszkodó, ami az iskola szabályzatát illeti. *homlokráncolva gondolkozik hogy fogja kiengesztelni*

*Látván Voldie gondterhelt arcát, megkérdezte:*

Mi történt?